Új rendszert kell kidolgozni a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés támogatására, mert a jelenlegi rendszer nem egyeztethető össze az uniós belső piaci előírásokkal - erről a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be törvénymódosító javaslatot.
A norvég Statoil hétfőn bejelentette: egy lítium akkumulátor alapú tárolórendszer kiépítését tervezi a világ első lebegő szélerőmű-telepén Skócia partjainál - számol be a CNBC. Ha sikerülne a szélenergia által termelt áramot eltárolni, az hosszútávon megváltoztatná a megújulók jövedelmezőségét, így azok szélesebb körben is vonzóvá válhatnának.
Az elmúlt tíz év technológiai fejlődése sokkal olcsóbbá tette a megújuló energiát - mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az Európai Unióban 2014-ben a felhasznált energia 16 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, 2004-ben feljegyzett 8,5 százalékkal - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán.
Egy rövidesen nyilvánosságra kerülő európai bizottsági jelentés Magyarországot is azon uniós tagállamok egyikének nevezi, ahol nem biztos a megújuló energiaforrások 2020-as részarányára vonatkozó nemzeti cél (14,65%) elérése. Az Energia Unió végrehajtásáról szóló közlemény szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a tagállamoknak mindössze az egyharmada rendelkezik a 2020 utáni időszakra vonatkozó átfogó energia- és klímastratégiával - mutat rá a BruxInfo a birtokába jutott anyag alapján.
Több hete tartó bizonytalanság után ma azt jelentette be a Miniszterelnökség, hogy az augusztusban beígért, 40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás helyett 66%-nyi részarányban lényegében ingyenhitelt biztosít a kormány a magáningatlanok energetikai korszerűsítésére. A fennmaradó egyharmadnyi részt a családoknak maguknak kell előteremteni az ilyen beruházások megvalósításához, igaz ez alacsonyabb az augusztusban jelzett 45%-nál.
Az igaz, hogy az Európai Bizottság nem adhatja oda a pénzt közvetlenül egy magánszemélynek a családi ház energetikai korszerűsítésére, de egy energiahatékonysági alapnak igenis odaadhatja, így tehát Brüsszel egyáltalán nem akadálya annak, hogy a lakossági épületenergetikai pályázatok megjelenjenek Magyarországon - hangsúlyozta Brüsszelben az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő szakértője a Portfolio-nak. A forrás leszögezte: ha egyáltalán nem kerülnek sorra az ilyen korszerűsítések Magyarországon, akkor azzal megsértenénk az Operatív Programban tett vállalásunkat, igaz Brüsszel ezért nem tudna pénzügyi szankciót kivetni ránk.
A német lakossági áramfogyasztók közel háromszor annyit fizetnek az áramért, mint a magyarok, hívta fel a figyelmet Dr. Aszódi Attila, a paksi kapacitásbővítésért felelős kormánybiztos. Az eltérés nagyrészt azzal magyarázható, hogy nagy a különbség abban, hogy a két ország kikre terheli a megújuló energia támogatását.
Megháromszorozódhat 2030-ra a nap- és szélenergia együttes jelenleg 10%-os részesedése a világ teljes energiakapacitásából. A fejlődő technológia versenyképesebbé teszi a nap- és szélenergiát az árak tekintetében, mindezt úgy, hogy közben a villamos energia ára hosszútávon egyre kúszik felfelé. A Fidelity Worldwide Investment folyamatosan vizsgálja az megújuló energiák kapcsán adódó befektetési lehetőségeket, fél szemét Kínán tartva.
A legújabb adatok szerint a magyarországi zöldenergia felhasználás csupán 6,6 %, de a Nemzeti Reform Programban kitűzött 14,65%-os értéket szeretnék 2020-ig elérni. Magyarország a megújulók részarányának 14,65 százalékra növelése mellett a Nemzeti Reform Programban vállalta továbbá, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét a 2005-ös szinthez képest csak maximum 10 százalékkal növeli, és 18 százalékos energia-megtakarítást ér el.
Ma megjelent a napelemes rendszer fejlesztését költségvetési és állami szervek villamos-energia költségének csökkentése érdekében támogató kiemelt felhívás a kormány hivatalos pályázati oldalán. Mivel kiemelt felhívásról van szó, így előre ismert volt, hogy mely intézményi kör pályázhat rá, igaz ekkor is kissé szokatlan, hogy mindössze két napon: jövő hétfőn és kedden lehet beadni a pályázatot. A pályázat megjelenésének előzménye egy két héttel ezelőtti kormányrendelet, amely az épülő napelemes erőmű működési keretét állította fel.
Bár a fejlesztési tárca a 150 milliárdos uniós finanszírozású családi ház felújítási program kapcsán a minap akár 3 millió ház megújulását is említette, ennél 400 ezerrel eleve kevesebb családi ház van az országban. Lényegesebb gond lehet azonban az, hogy az említett forrás még akkor is korlátozottnak tűnik, ha a meglévő ingatlanállományból csak azzal a résszel számolunk, amelyet egyáltalán érdemes felújítani. Kiderül, hogy egy komplex felújításra különböző forgatókönyvek mentén mindössze néhány százezer forint lenne, miközben ennek sokszorosába kerülnének a pályázat kapcsán említett felújítások költségei. Így viszont nem jön ki a jelzett 40% körüli uniós támogatási hányad sem, sőt a beruházási költségnek csak a töredéke adódik. Ebből az adódik, hogy 2020-ig legfeljebb néhány 100-200 ezer családi ház felújítására lesz EU-pénz és éppen ez köszön vissza egy februárban elfogadott kormányzati stratégiában is.
A rohamosan növekvő energiaigények és környezetvédelmi megfontolások miatt a soron következő években egyre nagyobb szerephez jutnak a megújulók. Több kormány már be is jelentette rendkívül ambiciózus terveit. Ehhez azonban óriási mennyiségű tőkére lesz szükség, melynek jelentős részét vállalati kötvénykibocsátások fedezhetik.
Töretlen a megújuló energiák népszerűsége, a BP friss statisztikája szerint különösen a napenergia iránt növekszik a kereslet, de a szél és a egyéb megújuló szektor is évről évre bővül. A megújuló energiák tavaly a globális energiatermelés már közel 22,5%-ra rúgtak igaz, a vízenergia továbbra is meghatározó szerepet játszik.
2014-ben közel 30 százalékkal nőtt a kötelező átvételi rendszerbe értékesített megújuló alapú villamosenergia-termelés mennyisége, az új működési modell bevezetése megközelítőleg 5 milliárd forint megtakarítást eredményezett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elkészítette beszámolóját a kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2014. évi alakulásáról. A beszámoló célja, hogy összefoglaló képet adjon a hazai kötelező átvételi rendszer működéséről - áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleményében.
Ez lassan már válsághelyzet.
Gyanús tárgyat találtak a londoni Gatwick reptéren.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
